Scavenger

Scavenger

Naptárban Attila

2024. április 11. - Just Soar

 

Fényes hangyák hosszú sora halad

Sárgában fürdő otthonába, majd

földi tükrök villanak fel tavak képében

A repülő ablakából.

 

Messziről látom miként kanyarodik a felszín,

az erdő és a laposnak tűnő Kékes Kavarodik,

gyomrom torkomban érzem

a keresztben fújó szélben merészen a gépet 

 

Tette le

Tele lett a parkoló míg másik országban

Kerestem időt, dómot, food truck-ot.

Németül szóltam, hogy angolul válaszolj és ne érts

semmit abból amit magyarul leírok. 

 

Írok írok, mert én így nevetek, tanulok,

Eltörölt cseppekben sírok

Hordóba zárt világokat, hogy néha ránézzek:

Akváriumban időző volt-nincs emlékek. 

 

 

 

 

 

Hazáig Kalauzol

Csendben ültem a langyos szellő útjában.

És nem tudtam eldönteni, az élet

Hogyan lett szép lassan könnyebb és könnyebb.

Már többet éltem, hogy elhiggyem

A boldogság lehet perpetuális, mégis

Teátrális napokból egyre kevesebb jut

A felhőtlen, gondolattal teli égbolt,

a beázó plafon, az emlékektől roskadó padlás,

s úgy az autókárpit alá.

 

Nem születtem gödörbe, így

Nem tudhattam mit tegyek odalenn.

Néztem szomorúan a fekükőzetet.

Krusztaceák maradványainak ősi hada,

A rongyosra rágott molekuláris biológia,

S Te ki sosem engedted el a kezem

Lettél sorsomnak legnagyobb vesztese.

 

Egy évtizede álmodom nélküled a világom

Úgy lettem több mint valaha gondoltam volna

Hogy közben a felét sem érti senki, ha látja

Mit tart magában szívem magháza.

Jegyet váltok a végletek között utazó vasútra

Kezeli, lyukasztja az élet sava-borsa.

Végállomás a totális entrópia.

सूर्य

Hol köveket mos kerekre az óceán habja

Ott ér hozzá tested a világot ölelve

Ha eljön a hajnal

 

Hol formátlan magány fog lépteket rabra

Ott vetül lelkednek sugárzó árva fénye

Ha eljön a hajnal.

 

Hol rideg fagyot hagyott az éj ajka

Ott izzik fel keblednek melege

Ha eljön a hajnal

 

Hol szendergő bujaság álmát alussza

Ott kel táncra formáid vonása

Ha eljön a hajnal

 

Könnyekkel áztatott arcok kerülnek

évekkel barázdált kezek közé.

Szívhez ér a szív mi életet adott

A sugárzó napnak.

Az első követ vető

Napokat vártam már azért állomások kopott padjain

Hogy elvezessen hazáig mézes madzagon vonuló hangyák csordája.

Hallanám már síp szavát

Az érkező vonat ismerős zubogását. 

Kegyetlenül sikítanak fülem tövében az alkatrészek.

Vágtatva rongyol ezer töretlen musztáng erejével mellettem 

A halált hozó szerelem.

Égni szeretnék a máglyánkon úgy, hogy egyedül tartom a család melegét.

Köszönni sem kell, elnézést kérned sincs miért.

Az igazat megvallva, már rég nincs kiért.

Porba, hamuba fullad bennem minden,

amit belém fektetett nagy szeretetében az Isten

Bántani foglak, 

Üszkös kezeim nem ismernek gyengéd érintést.

Addig fúrok lyukat saját gondolataimba, míg a falban a vízcsövet átütöm.

Gyarló kedvtelésből szőtt fonalból varrok foltot az éktelen kátyúra.

Takarítanom elmém megszáradt maradványait maradt csak hátra.

Így támad fel harmadnap a bánat 

Így végez magával bennem a gyámoltalan állat.

Büszkén kiáltok életemben először: elég!

Ó szőnyeg szélén megrészegült lelkem,

ígérem, holnap az élet újra szép. 

 

 

A kapitány

https://youtu.be/3ZkujHMIL8g

Tengernek vízét szántó hatalmas tömeg

Megállíthatatlanul előre törtet

Töretlen munkával

Ádáz vággyal

A vörös alkonyba siet

 

Matrózok száraz kezei közül kerül ki

Érett gyümölcsöt hozó munka

Dühöngő motorok

Égtelen zajok

Hajtanak előre, holnapba.

 

Sötétségben honol a tajtékzó vadállat

Szemei habok fodrán villannak

Fogát feni

Karjait mereszti

Ostora az egész világnak.

 

Üvöltő szelek takarják el fia egyetlen álmát

Tompa fényét magukkal ragadják

Ismeri rég mind hatalmát.

Nincs olyan szó mely átszeli a kedvetlen apátiát.

Elvétve távolodik az élők sorából

S közben hiába fut

Rohan

Küzd

Követeli meg gyermeki figyelmét

Nem lát maga mögé

S hiába futok

Rohanok

Küzdök azért, hogy rám nézzen végre

Ugyan miért kerültem elő, ha maradhattam volna

Eltévedt gondolat

Termékeny földre váró mag

Így lettem örökre tévútra szaladt akarat.

 

 

Sóval hintett földön fél igazán az ki teremteni érkezett

Csak ő látja messziről a fenevad éhes torkát

A végtelenben táncoló ezernyi kard-fogát.

Sötét vizeken egyetlen ember reszketett

Hideg szobákban egyetlen ember remegett

Kormánykeréken egyetlen ember keze fehéredett

Édes vágyak között egyetlen ember keresett

Választ, pontot felkiáltójelet

Melyet a fejezet végére tehet

Jackdaw

Órákat vettem egy magyar múzsától

Illetéktelen vágyak bérlése volt a cél

Hiába áradozott festett asszonyok életéről

Nem talált rám sehogy az írói vér

Medencénk bár találkozott

Az ütközést tompította

Formalinban töltött éveim száma

Gondolataim más ágyából keltek minden nap szárnyra.

A madársereg csipergő csőrei között

Már-már ordított szíved dobogása

Zeusz hattyútánca ihletett életet

Ez árva világba.

Neon fények között, egy esős verandán

Nedves ajkadról szürke füst szökött

Fölöttünk az ég vérvörös volt körös-körött.

 

Befejeztem volna ezt a történtet

But a Jackdaw came along and tore apart its head.

Választásra

Tegnap el kellett gondolkodnom a következő kérdésen: Miért ne szavaznék a Fideszre, hiszen stabilan jön a pénz a térségbe és nekem még úgysem ártottak semmit.

Nos, ez a két állítás messziről nézve valóban megállhatja a helyét. Először nézzük az első felét.

Bajok nagyban

Egy jól fejlődő régióban élek, ahol évek óta egyre több és jobb munkalehetőség, illetve egyéb infrastruktúra jön létre. Jó a tömegközlekedés, biztonságosak a települések (ha ez ember nem keresi direkt a rossz részeket). Ami viszont iszonyúan feltűnik, az az igazi magyar gagyi érzés. Hogy csak egy dolgot említsek, biztosan ismerős az érzés mindenkinek, mikor a frissen átadott aszfaltos főút a következő télen már a felezőnél szétrepedve kezeli az autót.

Én a nyugati főfolyósón élek és itt is számszerivel előfordulnak ezek. Azonban laktam az Alföldön is évekig, később pedig volt szerencsém különböző tolmács munkák miatt látni a keleti részeit az országnak. Sokszor az az érzés jutott eszembe, amikor a 90-es évek végén kisfiúként előszőr láttam a magyar-román határ túloldalát. Hirtelen mintha egy másik világba érkeztem volna.

Az én lakhelyem jobban járt? A kiemelt beruházások és egyéb cégek adóiból fejlődünk. Közben pedig az ivóvizeinket elhasználják a gyárak működtetésére. A hatóságok szemet hunynak a károsanyagkibocsátás vizsgálatok eredményei felett. Dübörög az ipari maffia, a megye gyárai fel vannak osztva a legnagyobb beszállító/szolgáltató cégek között. Az jár jól, aki jóban van a megfelelő emberekkel és/vagy pénzt ad nekik

Hiába lerágott csont, de működő közegészségügy, amihez elvileg alanyi jogunk lenne ebben az országban, nincs. Az előző évben történt, hogy begyulladt egy fogam. Férfiból vagyok, úgyhogy a nátha és a hátfájás a két legnagyobb ellenfelem, tehát mondhatom, hogy a halálomon voltam. Kettő hónap volt a várólista a szájsebészeten. Mikor már szó szerint 30 órája nem aludtam felhívtam hajnali 3 kor egy éjjel nappali klinikát Budapesten. Reggel 8kor már benn ültem, délben pedig már otthon aludtam. A teljes ellátás varratszedéssel és utólagos kontrollal együtt került 15.000 forintba. Nekem senki ne jöjjön azzal, hogy 12 év korlátlan hatalom alatt nem lehet volna ezt a problémát megoldani felelős költségvetéssel.

Ezek szimplán azok a dolgok, amiket én tapasztaltam, nem hiszem, hogy ez lenne a teljes történet.

 

Bajok kicsiben

A személyes ártalom oldalát is vizsgáljuk meg.

Körülbelül egy hónappal ezelőtt érkezett egy levelem, mely részletezte mennyi pénzzel támogatott az állam a tanulmányaim alatt, és mennyi évig kell Magyarországon dolgoznom ezért cserébe. Ezzel csak az a bökkenő, hogy az én szakmám csodája a mobilitásban rejlik. Az angol a világ összes országában angol. Mindegy, hogy tanítani, írni, fordítani kell, pont ez a jó benne, bárhol is felhasználható tudás.

Ha már szóba került a tanítás, tanárképzőben kezdtem el az angol egyetemet. Aztán ahogy rengeteg társam én is kiszálltam ebből a vonatból. A mai napig csodálkozó elismeréssel tekintek a szakmát tanuló barátaimra, akik képesek kitartani 5-6 éven keresztül egyszerre két és fél egyetemet végezve azért, hogy utána kevesebbet keressenek, mint én az egyetem alatti diák állásomban. Ezt vehetjük az én gyengeségemnek is, pedig Isten a tanúm szerettem volna tanár lenni, de ebben a rendszerben nem láttam a jövőmet. Így a tanárok helyzete iránti apátiát felváltó gúnyos megjegyzések a kormány oldaláról csak tovább erősítették bennem a személyes csalódást oktatáspolitikájukkal kapcsolatban.

Természetesen érthető egyébként az is, hogy annak, aki hatalmon akar maradni a disznóságok közepette, nem jó, ha sok magasan iskolázott felnőtt kerül évente a rendszer vérkeringésébe, de ez egy ennél sokkal nehezebb téma, amit nem szeretnék itt kifejteni.

Az is személyes fájdalmam, hogy nem tudok örülni/emlékezni a nemzeti ünnepeken. Mert minden egyes alkalom Soros, Gyurcsány, Brüsszel, békemenet, Bayerzsolt, szervilis pénzlesők szervilisebb projektjei, migráns, ellenzék, harc ide harc oda. Elképesztően unalmas, béna és demagóg, pedig én is magyar vagyok, nekem is jogom lenne valamire büszkének lenni, valamit nagy becsben tartani a hazámmal kapcsolatban.

Végezetül pedig személyes problémának érzem azt is, hogy nem találkozom a szüleimmel karácsonykor évek óta. Nem tudom őket személyesen megkérdezni, ha valami problémám van, hogy esetleg ők hogyan oldanák meg a helyzetet. Nem azért, mert nem szeretném őket, hanem mert majdnem 2000km-rel odébb laknak. Természetesen nem okolhatom egyedül az elmúlt 12 év kormányzását az ő költözésük miatt, azonban egy igazságosabb, emberségesebb államban talán nekik sem kellett volna csatlakozni a megannyi „kalandvágyó” külföldön élő magyarhoz.

 

Különbségek

Szerencsésnek mondhatom magam. Annak a generációnak vagyok a tagja, amely a digitális világ végeláthatatlan szabadságának, és az emberek közötti relatív távolságok parányira csökkenésének ölelésében formálhatja meg a saját világról alkotott képét. Az én generációm lesz az is, amely majd át kell vegye az ország politikai és kulturális irányítását is a mostani vezetőktől. Azoktól az emberektől, akik mikor annyi idősek voltak, mint most én örültek, ha eljutottak a Balatonra nyáron a családdal, büszkén válogattak a magyar televízió két csatornája közül, és kézről kézre adták az Európából, vagy Amerikából érkezett popkulturális ereklyéket. Ez nem az ő hibájuk, nekik ez járt örökségül.

Ettől függetlenül, sajnos az egyik legnagyobb probléma pont ez. Azok, akik a legfőbb döntéseket hozzák az országban el sem tudják képzelni azt a fajta szabadságot, a véleményformálás és kinyilatkoztatás megannyi csatornáját, amit mi használunk, amibe mi születtünk, ami a mi közreműködésünkkel, ha úgy tetszik a mi Béta tesztelésünkkel, fejlődött ki és vált valósággá. Csak azt tudom remélni, hogy majd mi nyitottabb hozzáállással fordulunk az utánunk következők felé.

 

Verdict

Nem tudok a Fideszre szavazni, mert felháborít, hogy azt feltételezik, hogy nem látom a rendszerük mögött mindent átszövő csaláshálózatot. Számomra ez a legnagyobb bűn, amit elkövetnek. A saját hiányos ismereteik alapján néznek hülyének.

Nem mondom azt, hogy a másik oldal jobbat tudott volna alkotni az utóbbi 3 ciklus alatt, hiszen nem volt érdemi lehetőségük semmibe sem beleszólni. Viszont azt tudom, hogy a kormány az előző 12 évben sokkal kevesebbet tett meg, mint amit tehetett volna. Mindezt olyan vérlázító hazugságok között és hipokrata hozzáállással, ami mellett semmilyen igazságérzettel felvértezett ember nem mehet el szó nélkül.

Nem vagyok naiv. Ha valamit megtanultam az az, hogy a legszentebb embernek is belelóg a keze a zsírosbödönbe, ha elég közel kerül hozzá. Viszont, ha már valaki lopja a nekünk szánt pénzt, legalább annyit hagyjon már meg belőle, hogy legyen működő egészségügy, gördülékeny hivatali ügyintézés, egyenlő kulturális szabadság és ne kelljen gondolkozni, hogy miből élek a hónap végén, ha esetleg a második héten beázott a tető.

 

TLDR

Ami most van, nem túl jó. Ha ez marad még rosszabb lesz. Menj el szavazni, ha téged is bánt a következőkből akár egy is: tanárok élete, egészségügy, a nőkkel kapcsolatban tett kormányközeli nyilatkozatok, igazságszolgáltatás helyzete, leszakadt országrészek, *insert your cause*.

Október 23 elveszett dalai

Arra ébredtem, egy napon

Az élet nem mehet tovább

Úgy, ahogyan most van.

Vörössel és ősz hajszálakkal

Is megküzdök azért, hogy

Legyen egy tiszta hazám

Biztonságban tudjam házam

A gyermekek szabadságát

Úgy mint sajátom, garantáljam.

Így, mikor az utcámba fordultak

Nem volt más lehetőség

Mindet megöltem, akit

Orosznak láttam.

 

A kommunizmus kalapácsai

Verték szét az értem állított

Eszmei szobrot.

Sarlói eresztették társaim vérét

Patakokban

Folyt a bátorság a város macskakövén

Ezzel fizetett mind kit utolért a kétütemű fekete folyó.

 

A szabadság csillagos bannerje

Emelt fel és tett hajóra

Hányt mindenki aki eddig borsot vetett

A falra, a vízbe a szédítő hullámokon át

Öklendező tenger örvényei adták tudtunkra

utunk célját

Igy találtuk meg Amerikát

 

Nem maradt sokáig együtt a kiszakadt csoport

Szerencsét próbált ki tudott

Életet épített pedig nem volt semmink ott.

 

Itthon még ma is ezen a nyelven szólok hozzád

Csak az ajtókon kívül találnak értetlen fülekre a szavak.

A szomszéd gyorsan emlékeztet

Hey neighbor, wassup?

 

I speak for the dead tonight.

 

Their blood-soaked country still heaves

Under the pressing hooves of well-trained sheep.

They march and oh boy, they would be mad if they could read

But I am safe, for my message is coded in the shroud of foreign language

That they do not speak

Well,

I would fight for a country that I could call home

I would die for a cause that I could feel as my own.

But all that I am able to do is write about one that does not exist anymore.

You stole it.

You all know who you are

Beggar turned kings and queens of blind injustice.

Led the herds astray

Fed them lies until they were too stupid to question why they are forced to eat shit.

Well

Now you rule this kingdom of broken promises

With spines of ichor and rotten fruits in your hand

And I will never forgive the way you spat on everything my old man stood for.

A thick spittle, forged in the mouth of madness to cover the glory and to paint it into colors that fit the agenda you stand for

 

And now you cry:

 

Stop!?

 

Stop who?

Stop me?

Stop you?

 

Fuck you

Keleti konkvisztádor

Díszes székben szürke galamb

Érett oroszlánok csüngőn csorgatott

Sűrű nyàlàban mosdik

Sosem lehet tiszta,

Mert elejtett vadak vére keveredik

Reszketésben csapolt fürdőjébe.

 

Rémes képet nyújt ahogyan felemelkedik

Az állati folyadék fejedelme

Tetemek szaga követi léptét

Iszkol minden mi lát s hall amerre jár

S ha felmerül a kérdés, hol a jó nép?

Büszkén válaszol a macskák ura:

"A harci kedvet letörtük, miénk e haza"

 

Jó is lehetett volna kék tengeren együtt hajózni

De víz helyett a matrózt mertük vissza.

Csendben tűrve fulladt bele mind

Maréknyi maradék halászta ki maradványaik.

Mégsem lehet csontból gyémántot faragni

S nem láttam még káposztát miből arany lett

egy biztos,

Minél büdosebb, annál inkább érett.

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása