A megüresedő szívek zaja

finoman kong.

Úgy, mint egy nagy rézből készült

óriási gong,

melyet megütve az egész belsőmet

átjárja egy rezgés,

Most mélyen zsibong.

Arcokhoz társított érzések

sok rövid történet, mit adott

az elmúlt évek hömpölygő tengere

S hajóra szállt az is, ki nem tudott

soha életében irányítani

még egy ladikot sem.

Csobogó, locsogó fecsegés

a heverőt nyomó komótos, enyészetbe süppedő

mélyen elveszett fáradhatatlan lélek várja,

hogy legyen egyszer péntek

Meg hétvége.

Vagy nemzeti ünnep.

Oly hangos ez a zörgés

Elvihetné valaki..

Vagy akár elvihetem én is

Igazából nem tesz semmit

Betettem a zajokat egy nagy zsákba,

levittem a zajokat egy nagy kukába.

Itt majd höröghettek,

Nesztek

(Rohadjatok meg)

Már éppen mentem volna

Mikor lábamhoz ért egy kiskutya

Szegény elég koszos volt.

Fázott

de ázott bunda alatt

édes gombszem ült.

-Bármilyen cuki vagy

Téged is úgy nézem kidobtak.

Hiszen így tettem az imént én is

a szívemben lakozó zajokkal…

Így teszek most is rímtelen sorokkal.

Na ne nyöszörögj!

Ajh..

Legyen.. Gyere velem..

De ez nem azt jelenti, hogy itt maradhatsz.!!..

Holnap elmész és ne is lássalak többet

nem, nincsen kutyatekintet.

De egyet ígérj meg:

Ne térj vissza oda ahol nem értékeltek

hidd el, ezt én sem tenném meg.

Held at bay on open waters

Like a sail curled up on a mast, l long for the wind.

Yet I shiver in the unknown vastness

As the sailor who grew afraid of the depths.

Two steps to the left, three to the right

Now I dance with the waves throughout the night

Couldn't lay down, wouldn't sleep well

As I wait for the sirens to carry me there

They sing

And I feel

The need

To Heal